PERIPATEIA - Sétáló városfilozófia I.
A Kis-Sváb-hegy: Van hely a városnak a természetben? "Lakásszövetkezet" és "lakozási szerződés"
Vezető:
Kulcsár Géza
Absztrakt:
A városiasodás, sőt, az építés hagyományos képzete a természetben magának helyet foglaló ember. A modernizmus nemcsak mint stílus, hanem mint eszmetörténeti (meta)narratíva mintha ezt is kikezdené: a Kis-Sváb-hegy történetében a természetnek kell szinte erőszakkal helyet foglalni, hogy a város ne kebelezze be. Akkor azt hittük, nemsokára mind Utópiában fogunk lak(oz)ni – de pontosan miben és hogyan?
Milyen gyakran? (Dátumok?)
Havonta
PERIPATEIA - Sétáló városfilozófia II.
Korszerű középkor – a Várnegyed örök utópiája
Vezető
Kulcsár Géza
Absztrakt
A domonkosok budai kolostora körülbelül akkor jön létre, amikor a mai értelemben vett tudományos tudás, azaz megint csak: a modernizmus átveszi az eszmetörténeti irányítást. A huszadik század második felétől aztán kéz a kézben jár az ideális múlt megőrzésének vágya az utópia vágyával, a mindig újrakezdéssel. De mit őrzünk meg valójában a mindig új jövőnek? Filozófiai ásatás a Várnegyed esztétikai és eszmei rétegeiben.
Milyen gyakran? (Dátumok?)
Havonta
Városmeditációk I.
A történelem csak egy pillanat
Vezető
Kulcsár Géza
Absztrakt
A Flórián tér és környéke magán hordja az európai eszme- és tértörténet minden szakaszának, jelentős mozzanatának nyomát, az antikvitástól a posztmodernig. Innen indul unortodox járómeditációnk a Róka-hegyre. A séta elején némi elméleti reflexió után a szemlélődés módszertanával kapcsolatosan is segítséget nyújtunk. A séta maga csendben zajlik, míg végül megérkezünk az erdő és a hegy felemás, városi csendjébe, ahol lehetőség nyílik az élmények megosztására.
Milyen gyakran? (Dátumok?)
Évszakonként
Szellemséták I.
Éjszaka a Monarchia fényében
Vezető
Litván Ádám (mint Somossy Károly)
Absztrakt
A hamvaiból újból és újból csodás pompában feltámadó vállalkozó – Somossy Károly – bemutatja megannyi kocsmájának, színházának, kávézójának, orfeumának, (a város első) vigalmi negyedének hűlt helyeit, mialatt mesél az egykor a helyszíneken zajlott kalandos történetekről, illetve fordulatos életéről, sorsáról elmélkedik.
Milyen gyakran? (Dátumok?)
Hetente
A látható és a láthatatlan város - heterotóp térpoétika 1.
Budafok-Háros
(Kerékpáros séta)
Vezető
Kellner Balázs
Absztrakt
Az urbánus-történeti tér modernista megőrzésének és re-konstruálásának igényével, illetve a szocializmus architekturális utópiájával szemben, valahol a rendszerváltás horizontján megjelenik a fragmentált város, amely többé már nem illeszkedik nagy kronológiai csatornákba. Reflexív város ez, olyan viszonyrendszer, ahol a különféle minőségű és funkciójú terek hol egymásra rakódnak, hol pedig elcsúsznak vagy akár el is tűnnek egymáson. A cezúrák rögzítetlenek, minden használat során újratermelődnek. Kitűnő példája az efféle térpoétikának Budafok és a Tétényi-fennsík, ahol az egyes tértípusok, perifériák és centrumok állandóan átrendeződnek, megmozdulni látszanak.
A túra első állomása Budafok-Háros, a vasútállomástól nyugatra elterülő víziváros/zsebtelep és a környező Hunyadi-, illetve Háros-szigetvilág, az egykori “Insula Chuth, Cheth, Chwth vagy Theth”. Utóbbi 2022-ben került (újra) a hazai középkorász és régész közösség érdeklődésének a homlokterébe, ugyanis itt sikerült Oszvald Arisztid levéltári kutatásai alapján lokalizálni a mostanra elpusztult, évszázadokon át elveszettnek hitt csúti pálos monostort, a Szent Euszták és vértanú társainak prépostságát. (Édesapám, aki Budafokon nőtt fel, még talált itt romokat, falmaradványokat.) A helyszíneket kerékpárral, a Duna mentén, majd az egykori és néhol még ma is működő budafoki gyártelepeken átkelve közelítjük meg.
Milyen gyakran? (Dátumok?)
Kéthetente/havonta
A látható és a láthatatlan város - heterotóp térpoétika 2.
A Tétényi-fennsík
(Kerékpáros séta: a túrának van terepen zajló része, ezért ajánlott megfelelő túraeszközzel jönni.)
Vezető
Kellner Balázs
Absztrakt
Az urbánus-történeti tér modernista megőrzésének és re-konstruálásának igényével, illetve a szocializmus architekturális utópiájával szemben, valahol a rendszerváltás horizontján megjelenik a fragmentált város, amely többé már nem illeszkedik nagy kronológiai csatornákba. Reflexív város ez, olyan viszonyrendszer, ahol a különféle minőségű és funkciójú terek hol egymásra rakódnak, hol pedig elcsúsznak vagy akár el is tűnnek egymáson. A cezúrák rögzítetlenek, minden használat során újratermelődnek. Kitűnő példája az efféle térpoétikának Budafok és a Tétényi-fennsík, ahol az egyes tértípusok, perifériák és centrumok állandóan átrendeződnek, megmozdulni látszanak.
A budafoki túra második állomásán a Tétényi-fennsíkra merészkedünk fel. Elsőként a Memento Park átkeretezett szoborcsoportjaiban, a szocialista brutalizmus alkotásaiban gyönyörködhetünk. Maradunk Antalháza zártkertes felén, mely továbbülepíti a szocializmus térszervezésének és időbeosztásának ideáját a tájban. Olyan egykori nyaralók, hétvégi házak, gyümölcsösök és pincék mellett haladunk el, melyek a maguk korában a “város a városban” logika mentén a fővároson belül nyújtottak a munkás hétköznapokból kikapcsolódást. Mindezek ellenpontjaként a telep legészakibb csücskén, a Balatoni út amúgy csodálatos panorámájú nagy kanyarulatában egy egészen más minőségű heterotópiához jutunk. Itt található ugyanis az egykori Kána falu XII. század közepén épült bencés kolostorának csekélyke romja. Túránk utolsó szakaszában már a Kamaraerdő területén, a Fülöke utcán végiggurulva közelítünk meg egy újabb varázslatos mikrovárosrészt, Kőérberket. Végül a Hosszúréti patak mentén, Tóvárosban fejezzük be a kirándulást.
Milyen gyakran? (Dátumok?)
Kéthetente/havonta