DeTour

A látható és a láthatatlan város 1. – Budafok-Háros

Figyelem: kerékpáros kirándulás, biciklivel érkezzetek!

Sétavezető: Kellner Balázs

Következő dátum: 2025. július 20., 10:00

Regisztráció az info@urbanum.hu e-mail címen legkésőbb 2025. július 15., kedd éjfélig!

A regisztráltak számának függvényében július 16-án, szerdán mindenkinek visszajelzünk, megtartjuk-e a sétát. 

Találkozási pont: a részvételt visszaigazoló e-mailben küldjük a regisztráltak számára (Háros vasútállomás környéke)

Hozzájárulás: A séta megtartását és az alapítvány tevékenységét 3000 forintos adománnyal tudjátok támogatni, amit a helyszínen készpénzzel, vagy előre utalással tudtok rendezni – utóbbi igényt jelezzétek a regisztrációs levélben, és küldjük az adatokat.

Az urbánus-történeti tér modernista megőrzésének és re-konstruálásának igényével, illetve a szocializmus architekturális utópiájával szemben, valahol a rendszerváltás horizontján megjelenik a fragmentált város, amely többé már nem illeszkedik nagy kronológiai csatornákba. Reflexív város ez, olyan viszonyrendszer, ahol a különféle minőségű és funkciójú terek hol egymásra rakódnak, hol pedig elcsúsznak vagy akár el is tűnnek egymáson. A cezúrák rögzítetlenek, minden használat során újratermelődnek. Kitűnő példája az efféle térpoétikának Budafok és a Tétényi-fennsík, ahol az egyes tértípusok, perifériák és centrumok állandóan átrendeződnek, megmozdulni látszanak.

A túra első állomása Budafok-Háros, a vasútállomástól nyugatra elterülő víziváros/zsebtelep és a környező Hunyadi-, illetve Háros-szigetvilág, az egykori “Insula Chuth, Cheth, Chwth vagy Theth”. Utóbbi 2022-ben került (újra) a hazai középkorász és régész közösség érdeklődésének a homlokterébe, ugyanis itt sikerült Oszvald Arisztid levéltári kutatásai alapján lokalizálni a mostanra elpusztult, évszázadokon át elveszettnek hitt csúti pálos monostort, a Szent Euszták és vértanú társainak prépostságát. (Édesapám, aki Budafokon nőtt fel, még talált itt romokat, falmaradványokat.)  A helyszíneket kerékpárral, a Duna mentén, majd az egykori és néhol még ma is működő budafoki gyártelepeken átkelve közelítjük meg.